Kedves olvasók.Bocs a késésért,csak nem értünk rá.A tanulás mindkettőnk idejét elveszi,és ne csodálkozzatok ha nem lesz minden nap rész.Ne csüggedjetek,mert bepótoljuk!Reméljük megmaradtak az olvasóink,és lassan majd többen is feliratkoztok.Köszönjük a biztató kommenteket! Jó olvasást :-)
Szeptember 24.
Itt elakadt a szava,és csak és csak a fájdalmat láttam barnán csillogó szemeiben.Vigasztalásképpen közelebb bújtam hozzá,és megsimogattam az arcát.
Zayn,nyugodtan öntsd ki a szíved nekem,ne emészd magad!
-Rendben,csak olyan fájdalmasak az emlékek.
Vette egy nagy levegőt,és folytatta tovább a történetét.
-A fuvaros a Styles családnak dolgozott.Azt mondta,hogy épp nem dolgozik náluk cseléd,úgyhogy biztos felvesznek.Csak arra tudtam gondolni,hogy a családomnak szüksége van minden segítségemre.Elindultunk a birtokukra.Odafelé menet egy csomó búzaföldet láttam,meg édes illattal bejárt gyümölcsösöket.Hát igen,nagyon gazdagok lehettek.A lenyugvó nap fényében megpillantottam egy óriási kastélyt.A vöröses színben dermesztő hatás keltett.Tele volt antik szobrokkal építve.Hamarosan megálltunk az istállónál.A fuvaros bevitte a lovakat,majd elindultunk az épület felé.Egy hatalmas faberakással díszített ajtón léptünk be,és ezután én majdnem elájultam a látványtól.Mindenféle festmények és szobrok hirdették a kastély lakóinak fényűző életét.Én egészen eddig sosem láttam még ehhez foghatót.De ez csupán a látszat volt.Arra már teljesen megértettem az apámat.Megértettem,hogy mekkorát áldozott értünk.Úgy bántak velem szó szerint,mint a kutyával.Éheztettek,vertek,ha nagyon muszáj volt.Az egyetlen ember aki megértett engem,az az öreg fuvaros volt.Látszott rajta,hogy ő is ugyanúgy szenvedett mint én.De egyszer úgy megverték,hogy már többé sosem tért vissza az élők sorába.Lelkileg teljesen összetörtem.Míg meg nem jelent ő.Ő,aki újra értelmet adott az életemnek.Katharine Cartwright.A családját egytől egyig lemészárolták a szeme láttára.A házukat pedig felgyújtották.A Styles család úgy gondolta,ha befogadják a lányt,akkor egész Holmes Chapel tisztelni fogja őket,mint egy ártatlan lány jótevőit.De én tudtam,hogy ez az egész az önzésre megy ki.Én nem tudtam volna így kihasználni szegény Katherinet,és ezt már az elejétől látta bennem.Teljesen együtt érzett velem.Ez az együttérzés később átalakult köztünk tiszta és igaz szerelemmé.
De egyik éjszaka sötét titkokra derült fény.Már majdnem elaludtam,amikor ajtónyitódásra lettem figyelmes.Katherine libben be rajta egy finom selyemhálóingben.Se szó se beszéd nélkül ledöntött az ágyra,és elkezdte a nyakamat csókolgatni.Nem tudom meddig csókolhatott,de egyik pillanatban éles fájdalma éreztem a nyakamon.Nem értettem,mi történt velem,csak elájultam.Reggel,mikor kinyitottam a szemem,mindenfelé vért láttam.Ez sajnos az enyém volt.Majd feljajdultam,mert éreztem egy szúrást a nyakamon.Ekkor eszméletlen gyorsasággal berontott a szobámba Katherine.Megvágta a csuklóját egy üvegdarabbal,és felém nyújtotta.Nem tudom miért,de késztetést éreztem rá,hogy kiszívjam a vérét.Pár percig haboztam,aztán megtettem.Olyan mámorító volt az íze,hogy alig bírtam leállni.Aztán a lány eltépte a számtól a csuklóját,majd elmagyarázta,hogy mi lettem.Nem akartam elhinni azt az egészet,de mikor mondta,hogy csukjam be a szemem,igaza lett.Sokkal élesebben hallottam mindent.A lovak nyerítését az istállóban,ahogy a konyhában készítették a reggelit.Egyszerűen fantasztikus volt,tényleg vámpír lettem.
Délutánra járhatott az idő,amikor Katherine vámpírgyorasággal húzott maga után a kertbe.Nagy meglepetésemre a Styles család legifjabb tagját pillantottam meg,Harryt.A szemem láttára szenvedélyesen megcsókolták egymást.Nem értettem ezt az egész szituációt.Akkor most szeretik egymást?Szúrós pillantásokat küldtem Harry felé,aki majdnem nekem támadt.Katherine viszont hamar közénk ugrott,és elmagyarázta a döntését.Azt mondta,hogy mindkettőnk iránt tiszta és igaz szerelmet érez,és nem tud közülünk választani.Ezért változtatott át minket vámpírrá,hogy így hárman éljünk együtt boldogan.Persze mi Harryvel hamar egymásnak ugrottunk,és meg akartuk ölni egymást.Nem tudtuk így elképzelni az életünket,még akkor sem,ha Katherine ott lesz mellettünk.Az utolsó pillanatban,mikor már majdnem végeztünk egymással,a lány közénk ugrott,és...
Ekkor Zaynből egy kénkeserves kiálltás távozott.
-És mi történt?
-Tényleg akarod tudni?
-Igen!
-Megöltük a lányt,akit szerettünk!!!
Zayn szemei úgy néztek ki,mintha lángoltak volna,és az ajtót kezdte el szétszedni.Valahogy le kellett állítanom,mert nem akartam,hogy kárt tegyen magában.Megérintettem az arcát,mire ő felém nézett.Ajkaim lassan elkezdtek felé közeledni,és egy lágy csókban forrtak össze.De minden szép pillanatnak vége szakad...
IMÁDOM *.* gyors kövit! :)
VálaszTörlés